Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda

 
   



Bérlakásépítés & Építészet

2010. 09.13.

Építészeti javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV című „VITAIRAT” bérlakásépítéssel kapcsolatban kitűzött céljaihoz.

A „Bérlakásépítés & Építészet” programmodul célja

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) részeként Kormányzati program születik az otthonteremtés támogatására! A jelen anyag építészeti javaslatokat kíván adni a komplex feladat egyik legfontosabb eleméhez, az „államilag ösztönzött bérlakásépítés” gondolatához, bemutatva a bérlakásépítések indokoltságát is.

A minőségi, építészeti háttér feldolgozás mellett az anyag (5. pont) kitekintést tesz a többi programmodul (finanszírozás; szervezeti, jogi háttér; bérlőkijelölés, szociális szempontok; üzemeltetés; gazdaságfejlesztés) irányába is. Jelen anyagnak nem célja a többi programmodul kifejtése. A bérlői célcsoport a bérből-fizetésből élő, alacsony jövedelmű réteg, ebben is kiemelten a gyermeket vállaló fiatalok.

A 2. számú mellékletben konkrét építészeti javaslatok kerülnek meghatározásra, bemutatva azok indokait, az azokkal elérni kívánt társadalmi, gazdasági célokat.

A „Bérlakásépítés & Építészet” programmodul kidolgozásának elvi háttere

„ … A lakás az emberek döntő többségének a legfontosabb vagyontárgya, egy élet munkájának eredménye, sokak szemében a létbiztonság alapja. … (ÚSZT, 96. old.)”

Igen! Gondoljuk meg, hogy a tudatos otthonteremtés az ember legősibb tevékenysége. Otthon, ami kapcsolat a természeti világ és az ember között, ami kapcsolat a közösség és az egyén között, ami a fogantatás, az eszmélés, a szorgos élet és a megpihenés kerete, valamint a legerősebb emberi közösség - a család – élettere.

Az épített környezet minden eleme – a tulajdonos személyétől függetlenül – a nemzeti vagyon és a nemzeti kultúra része. A most felépülő épületek, lakások több évtizeden keresztül meghatározzák, hogy milyen otthonokban, milyen környezetben, milyen minőségben lehet élni Magyarországon, akár bérletről, akár tulajdonról van szó.

„ … Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel (!) lehet kialakítani. Az államilag ösztönzött bérlakásépítés egy olyan konjunktúra-kiegyenlítő eszköz lehetne az állam kezében, amellyel közvetlenül tud hatni a lakásépítésekre. … (ÚSZT, 98. old.)” - És sok egyébre!

Otthonaink és a társadalmi lét építményei - együtt – jelentik az épített világot, amely évezredek távlatában rögzíti a kora tudományos, technikai színvonalát, társadalmi és kulturális szokásait. Otthonaink sora egyfajta örökség, amelynek értékőrző fejlesztése kötelesség!

-           Örökség, amelynek minden hazai mutatója és viszonyszáma drámai képet mutat.
-           Örökség, amely ma már a társadalmi szegregáció táptalaja, a tervszerű településfejlesztés és
           
értékőrzés akadálya.
-           Örökség, amelynek felmérése, szakszerű rendbetétele nem halogatható!

A komplex otthonteremtési és lakásprogram kulcsa, az állam és a szakma kezében van!

Mit tehet az állam a kitűzött cél érdekében?

Állami Otthonteremtési Programot alkot, ennek részeként bérlakás építési programot indít. A bérlakás építési program ösztönzésére a lehetőségekhez képest forrást biztosít a központi költségvetésből; megtesz mindent annak érdekében, hogy az uniós források egy része felhasználható legyen bérlakás építések céljára; a befektetői építésekhez társasági adókedvezményt ad; a cafetéria rendszeren keresztül lakbértámogatást biztosít; kialakítja a szükséges szervezeti, jogi hátteret; lehetővé teszi az előtakarékosság felhasználását meghatározott időre szóló „bérleti jog” megszerzéséhez.

Mit kap a közösség cserébe?

A bérlakás építési program révén lehetőség nyílik színvonalas, korszerű, a kor kultúráját magas szinten reprezentáló építészeti értékteremtésre. Az állami támogatásért cserébe kapunk továbbá e program nélkül meg nem valósuló költségvetési bevételeket, munkahelyeket, működő ipart, családtámogatást, és a régóta hiányzó munkaerő mobilitást. Az államilag ösztönzött bérlakásépítés tehát minden tekintetben közhasznú célkitűzés!

Milyen elvárásokat fogalmazzon meg az állam?

A bérlakás építési rendszer javasolt alapelve, hogy az állam a támogatásért cserébe alapfeltételként határozza meg / írja elő:

-           maximált bérleti díjat,
-           bérlő kiválasztás szempontjait,
-           bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását,
-           az életciklus-költségek figyelembevételével meghatározott
-           maximált kivitelezési költséget,
            -           minőségi, építészeti követelményeket,
            -           használati, fenntartási alapelveket.

Jelen anyag a bérlakás építési rendszer minőségi, építészeti hátterének alapjait dolgozza ki.

Mit tehet a szakma a kitűzött cél érdekében?

Állami és szakmai együttműködést ajánl, az állam társadalompolitikai felelőssége és a szakma évezredes hivatásetikája alapján. Felelős, átgondolt javaslattal kezdeményez! Javaslattal, munkával segít a közös cél érdekében, abban a meggyőződésben, hogy újra teremthető a gazdasági, szakmai-műszaki és szociológiai egyensúly a lakáspiacon, otthonaink világában!

Budapestet a kiegyezés után részben a bérlakás építtetők tették lakható, európai fővárossá, ők teremtették meg azt az épített környezetet, amire ma is büszkék vagyunk. Egy induló bérlakás építési programnál nem túlzás a szakmai alapokon nyugvó évszázados előretekintés, értékteremtés kitűzése.

Gondoljuk át, vitassuk meg, tervezzünk és építsünk!

Bérlakásépítés & Építészet,
Építész munkacsoport


A teljes Bérlakásépítés & Építészet munkaanyag letölthető ide kattintva! (PDF)

 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

További publikációk

Vissza...


Archív...

 

     

1119 Budapest, Bártfai u. 34.          Tel.: +36 1 371 1620          Fax: +36 1 203 2622

 
     

 
   


SiMoonDESIGN