 |
Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda |
||||
  |
|||||
|
Az otthonteremtés lehetőségének biztosítása, valamint a lakásállomány minőségi megújítása kiemelt közfeladat, számos gazdasági és társadalmi prioritás szinergiapontja. Egy otthonteremtési programban megvan a szerepe a lakhatási támogatásoknak, a felújításoknak és a lakásépítéseknek is. A lakásépítések száma az elmúlt évtizedekben – az állami szerepvállalás függvényében – jelentősen ingadozott. Az 1970-es időszakban túlnyomóan iparosított technológiával 100 ezerhez közeli lakás épült évente, a rendszerváltás után ez 20 ezer közelébe esett. 2004-ben az épített lakások száma alig maradt el a 44 ezertől, 2010-ben a lakásépítések száma beeshet akár a 20 ezres szint alá is. A hazai lakásállományból (körülbelül 4,3 millió lakás) hozzávetőleg egymillió épült 1945 előtt, 2,66 millió a szocializmusban, a rendszerváltást követően pedig 560 ezer. Az egyes lakások átlagos várható élettartama hozzávetőleg 100 év, az évenkénti egyszázalékos megújuláshoz évente 43 ezer lakást kellene építeni.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az általa szerkesztett Otthonteremtési program javaslatot 2010. április 14-én hozta nyilvánosságra. A programjavaslat összefog számos, az otthonteremtéssel különböző nézőpontból foglalkozó szakmai, társadalmi szervezet által fontosnak ítélt problémát és megoldási elképzelést. A lakásügyet össze kell kapcsolni a gazdaságfejlesztési (kiemelten az építésgazdasági, energiahatékonysági, építészeti, foglalkoztatási) és társadalmi (különösen a népesedési, vidékfejlesztési, szociális) programokkal.
Tulajdonszerzési támogatások: kiemelt cél az önerő képzéséhez való segítségnyújtás, például az előtakarékosság keretében gyűjtött szja-jóváírás, szocpol, áfa-visszatérítés útján. Ez biztonságosabb hitelfelvételt tenne lehetővé, az önerő és a hitel pedig beindíthatná a fizetőképes keresletet. A jelenlegi adószint mellett a lakosság jelentős része nem képes a lakásvételhez/építéshez megfelelő tőkét felhalmozni. Felújítási, energiahatékonysági támogatások: fontos lenne az energiahatékonyságot és a lakásélettartam-vizsgálatot komplex módon figyelembe venni, az energiahatékonysági támogatásokat pedig egységes rendszerben kezelni. Az energiahatékonysági támogatásokat célszerű lenne a felújítások mellett az építésekre is kiterjeszteni. Lakhatási támogatások: megfelelő eszköz lehet például a cafeteria keretében adott lakbértámogatás és a bedőlt hitelekkel terhelt lakásokat felvásárló állami bérlakásalap is. Széles rétegeknek megfizethető bérleti díjat biztosító bérlakásépítő és -kezelő rendszert is csak támogatással lehet létrehozni. Ráfordítások: a költségvetési és az uniós forrásokból, valamint az adókedvezményekből származó különféle támogatások mértékével kapcsolatban azt javasoljuk, hogy azok középtávon, éves szinten, összesen érjék el a mindenkori GDP hozzávetőleg 1,5 százalékát. A lakásépítések támogatásával az állam az e célú kiadásaival nagyjából azonos mértékű bevételt, a gazdaság működő építőipart, munkahelyeket, munkaerő-mobilitást, a lakosság modern lakásokat kap. A holnap használt lakásai ma épülnek, a lakásépítések támogatása nemcsak az építkező, hanem a jövő generáció érdekét is szolgálja.
A szerző a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvezető elnöke.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
További publikációk
|
|||||
|
1119 Budapest, Bártfai u. 34. Tel.: +36 1 371 1620 Fax: +36 1 203 2622 |
|
||||
