A munkanélküliségi kockázatra kötött hitelfedezeti biztosítás – közös megegyezés vagy rendes felmondás?
2011.12.02.

Az utóbbi években elterjedt hitelfedezeti biztosítások nem várt események bekövetkezése esetére nyújtanak biztonságot a hitelfelvevőnek azáltal, hogy a biztosító átvállalja havi törlesztő részleteinek fizetését. A munkanélküliségi kockázatra kötött biztosítással kapcsolatban a rendes felmondással, illetve a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést járjuk körül.

Változatlanok az adatvédelem anyagi szabályai
Az új Avtv. nem tartalmaz a korábbihoz képest lényeges változásokat az adatvédelem anyagi szabályait illetően. A védelem alá eső adatok köre nem változott, az adatkezelés elveiben, jogcímeiben és korlátaiban, valamint az adatbiztonság követelményeiben csupán kisebb módosulások történtek, amik jellemzően pontosították, korszerűbbé tették a rendszerváltást követően elfogadott törvény szövegét.

Mi a hitelfedezeti biztosítás?

Az új Avtv. elődjéhez képest két főbb újdonsággal szolgál.
Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvényének VI. cikke kimondja, hogy „a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi”. Ennek megfelelően kezdi meg működését január 1-én az új Avtv.-vel létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely várhatóan a korábbiaknál hatékonyabban – közigazgatási eszközökkel is – tudja kezelni az adatvédelemmel kapcsolatos visszaéléseket.
A jogszabály másik újítása az eddig is kötelező, ám elmaradása esetén szankció nélkül maradó adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentkezés újraszabályozása.

Milyen kockázatok biztosíthatók?
Több biztosítási csomagban, különböző kockázatok közül választhatja ki a biztosított, hogy mely biztosítási eseményekre kívánja igénybe venni a szolgáltatást. A halálesettől kezdve a rokkantságon át a munkanélküliségig különböző jellegű kockázatok esetére kérheti magát biztosítani a hitelfelvevő, cikkünkben azonban csak a munkanélküliségi biztosításokkal foglalkozunk bővebben.

Mikor fizet a biztosító a munkanélküliségi biztosítás esetén?
A munkanélküliségi kockázatra kötött hitelfedezeti biztosítás biztosítási eseménye a biztosított vétlen és önhibán kívüli munkanélkülivé válása, amit legalább 6 havi folyamatos munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell közvetlenül megelőznie. A pénzintézetek és biztosítók jellemzően a munkanélkülivé válás 61. napjától a munkanélküliként való nyilvántartás megszűnéséig vagy a kockázatviselés megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapon keresztül fizetik a biztosított törlesztő részleteit.

Kizáró okok
Az általunk vizsgált biztosítók szerződési feltételeikben mind kizárták kockázatvállalásuk köréből azokat a biztosítottakat,

 - akiket határozott tartamú jogviszony vagy munkaerő-kölcsönzés keretein belül foglalkoztattak,
 - akiknek jogviszonya indokolást nélkülöző közös megegyezéssel szűnt meg,
 - akiknek jogviszonya saját rendes felmondásukkal szűnt meg,
 - akiknek jogviszonyát próbaidő alatt szűntették meg,
 - akiknek jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szűntette meg vagy a munkáltató
   a biztosított magatartása miatt rendes felmondással szűntette meg,
 - akiknek öregségi vagy rokkantsági nyugdíjazásuk miatt mondtak fel.

Hogyan szűnjön meg a jogviszony?
A biztosítók ezen kizárásokkal a munkáltatói rendes felmondás és az indokolással való közös megegyezés esetére szorítják kockázatvállalásuk körét. E kettő közül sem mindegy azonban, hogy melyiket alkalmazzák a felek. A biztosítók ugyanis kizárólag azokat a közös megegyezéssel való elbocsátásokat vonják be a biztosítási körbe, amelyek munkáltatói rendes felmondásra is okot adó indokkal történtek. Ilyenek például: munkáltatónál történő átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűntetése.

Mit válasszunk: a felmondást vagy a közös megegyezést?
Egyes internetes források munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt „jó tanácsokkal” szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a munkaviszonyt hogyan szüntessék meg közös megegyezéssel anélkül, hogy kiesnének a biztosítási körből. Véleményünk szerint azonban ez a gyakorlat alapvetően hibás, és sok kellemetlenséget, pereskedést lehet megelőzni azzal, ha a munkáltató inkább rendes felmondással bocsátja el munkavállalóját.

Miért ne a közös megegyezést…
A munkáltató számára rendszerint azért előnyös a közös megegyezéssel való megszűntetés, mert így a felek szabadon határozhatják meg a jogviszony megszűnésének feltételeit, a felmondási és felmentési idő, valamint a végkielégítés mértékét. Továbbá tény, hogy a közös megegyezés csak nagyon szűk körben vitatható és támadható meg kedvező eséllyel munkaügyi bíróság előtt.

A munkáltató pozícióját viszont az teszi bizonytalanná, hogy ha a volt munkavállaló a munkaügyi bíróságon megtámadja a felmondási indokolással ellátott közös megegyezést, a bíróság azt nem címe, hanem tartalma alapján bírálja el, ezért munkáltatói felmondásként kezelheti. Ebben az esetben pedig a törvényes végkielégítést és felmondási időt, továbbá a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére járó egyéb szankciókat (átalány kártérítés, elmaradt munkabér, kamat) is meg fogja ítélni a munkavállalónak, a munkáltatóra terheli továbbá a peres eljárás költségeit is.

Miért a felmondást…
Ezért lehet mindkét fél számára kedvezőbb és biztonságosabb, ha a munkáltató felmondási helyzet esetén közös megegyezés helyett rendes felmondással mond fel a munkavállalónak, aki írásban elfogadhatja a felmondást és az annak alapjául szolgáló felmondási okokat – kifejezve ezzel, hogy később nem kívánja megtámadni munkaügyi bíróság előtt a munkáltatói döntést.

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------