Új adatvédelmi törvény január 1-től
2011.11.04.

2012. január 1-én lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (új Avtv.). Ez felváltja a korábbi adatvédelmi jogszabályt, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.).

Változatlanok az adatvédelem anyagi szabályai
Az új Avtv. nem tartalmaz a korábbihoz képest lényeges változásokat az adatvédelem anyagi szabályait illetően. A védelem alá eső adatok köre nem változott, az adatkezelés elveiben, jogcímeiben és korlátaiban, valamint az adatbiztonság követelményeiben csupán kisebb módosulások történtek, amik jellemzően pontosították, korszerűbbé tették a rendszerváltást követően elfogadott törvény szövegét.

Mi újat hozott a törvény?

Az új Avtv. elődjéhez képest két főbb újdonsággal szolgál.
Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépő Alaptörvényének VI. cikke kimondja, hogy „a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi”. Ennek megfelelően kezdi meg működését január 1-én az új Avtv.-vel létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely várhatóan a korábbiaknál hatékonyabban – közigazgatási eszközökkel is – tudja kezelni az adatvédelemmel kapcsolatos visszaéléseket.
A jogszabály másik újítása az eddig is kötelező, ám elmaradása esetén szankció nélkül maradó adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentkezés újraszabályozása.

Miért hozták létre a Hatóságot?
Az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, hogy pusztán ombudsmani eszközökkel nem lehet megelőzni, illetve szankcionálni az adatvédelemmel kapcsolatos jogsértéseket. Az ombudsman legfőbb fegyvere a nyilvánosság, kötelező intézkedéseket nem tehet, nem bírságolhat akkor sem, ha eljárása során jogsértést állapít meg. Csupán ajánlásokat fogalmazhat meg, bírósághoz, illetve ügyészséghez fordulhat, jelentést tehet az Országgyűlésnek.

A Hatóság eljárása
Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy az ombudsmani eljárásnak sok előnye van a közigazgatási eljáráshoz képest. Egyes esetekben éppen „eszköztelensége” és társadalmi-politikai befolyása révén képes elősegíteni az érintett felek közötti kommunikációt és a jogsértések bírósági eljáráson kívüli jóvátételét. A jogalkotó ezért nem vetette el egészében ezt a gyakorlatot, hanem időben a közigazgatási eljárás elé állítva törekedett növelni hatékonyságát.

Jogsértésről való tudomásszerzés esetén a Hatóság az ombudsman eljárásához hasonló vizsgálatot folytathat le. A vizsgálatot bárki kezdeményezheti, és nem kell rá alkalmazni a közigazgatási eljárás szabályait. A Hatóság vizsgálata során betekinthet az adatkezeléssel kapcsolatos bármilyen iratba, az érintettektől szóbeli felvilágosítást kérhet, és az adatkezelő felügyeleti szervének eljárását is kezdeményezheti. A Hatóság a bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül dönt arról, hogy fennáll-e jogsértés, és ha igen, milyen intézkedést tesz: a jogsérelem orvoslására hív fel, vagy hatósági eljárást indít.

Amennyiben adatvédelmi hatósági eljárás indul, a Hatóság a közigazgatási eljárás általános szabályai alapján jár és a következő határozatokat hozhatja:

- elrendelheti az adatok helyesbítését,
- elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok törlését, megsemmisítését,
- megtilthatja adatok kezelését,
- elrendelheti az érintett értesítését, illetőleg
- bírságot szabhat ki.

A bírság összege 100.000-től 10.000.000 forintig terjedhet.

Az adatvédelmi nyilvántartás
A régi Avtv. is kötelező tette az adatkezelést végzők számára az ombudsman adatvédelmi nyilvántartásába való bejelentkezést, azonban nem szankcionálta annak elmaradását. Az új jogszabály értelmében az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg, és immár rendelkezésre is állnak azok az eszközök, amelyek biztosíthatják a szabály érvényesülését.
A bárki által hozzáférhető adatvédelmi nyilvántartást január 1-től a Hatóság vezeti. Az adatkezelő egyszeri díj ellenében kérelmezheti nyilvántartásba való felvételét, amelyről a Hatóság nyolc napon belül dönt.

A nyilvántartás tartalmazza:

- az adatkezelés célját és jogalapját,
- az érintettek körét,
- az adatok forrását,
- a továbbított adatok címzettjét,
- az egyes adatfajták törlési határidejét, valamint
- az adatkezelő és belső adatvédelmi felelőse adatait.

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.
 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------