 |
Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda |
||||
  |
|||||
|
Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett egyszemélyes alapítást (a beruházó által) követően az ingatlanon osztatlan közös tulajdon keletkezik, majd felek kérelmezik a társasház bejegyzését. Szükséges-e, hogy a korábbi egyszemélyes alapítást a tulajdonostársak módosítsák, és valamennyien aláírják a módosított alapító okiratot? Mi történik abban az esetben, ha lakóparknál az építkezés szakaszosan valósul meg? Ilyenkor is szükséges a fentiek szerint módosítani az alapító okiratot? Ilyen esetben mikor kell benyújtani a földhivatalhoz a jogerős és végleges használatbavételi engedélyt? Mit jelent a Társasházakról szóló törvény azon fordulata, mely szerint „a feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez”? Ha a beruházó megszerzi az ingatlan egészének tulajdonjogát, és megkezdi az értékesítést már a társasház bejegyzését megelőzően, továbbá – mint egyszemélyi alapító – kéri a társasház előzetes alapítása tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, annak rendszerint egy következménye van. Ez pedig az alapító okirat módosításának kötelezettsége. A beruházó az alapítás tényének feljegyzését olyan alapító okirat alapján kéri, amelyet kizárólag ő ír alá. A feljegyzést követően azután értékesítésbe kezd, optimális esetben a vevői tulajdonjogok átvezetésre kerülnek. Az értékesítést követően a beruházónak mindenképpen alapító okiratot kell módosítania a társasház bejegyzéséhez. Az eredeti alapító okirat – ami a tény feljegyzése alapjául szolgált – a „második körben” nem fogadható el, tekintettel arra, hogy a társasház-tulajdon létesítéséhez valamennyi tulajdonostárs alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges, és a beruházó már nem kizárólag, vagy egyáltalán nem tulajdonos. A több épületből álló társasház nyilvántartásba vétele során körzeti földhivatalok kizárólag akkor jegyzik be ezeket a társasházakat (nyitják meg a különlapokat), amikor valamennyi épület tekintetében fennállnak a bejegyzés feltételei. Amennyiben az ügyfelek még nem rendelkeznek minden épület tekintetében jogerős és végleges használatbavételi engedéllyel, akkor társasház bejegyzésére kizárólag azon épület vonatkozásában kerülhet sor, amely a szükséges építésügyi hatósági engedéllyel rendelkezik. A későbbiek folyamán – miután a többi épület is megszerzi a szükséges engedélyt – a társasházi alapító okiratot módosítani kell (feltüntetve benne többek között a kialakításra kerülő újabb albetéteket és leendő tulajdonosaikat is), vagy egy esetleges telekmegosztást követően új társasház alapítható. A Társasházakról szóló törvény 7. § (2) bekezdése szerint a feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. Ez a fentiek tükrében annyit jelent, hogy amennyiben a tényfeljegyzést követően például az egyes lakások vevői az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanon tulajdonjogot szereznek, számolniuk kell azzal, hogy a jövőben sor kerül az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, a társasház bejegyeztetésére, amely rájuk is kötelezettséget ró, így különösen a bejegyzés alapjául szolgáló – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – alapító okirat aláírásának kötelezettségét. (Forrás: BÜK hírlevél)
Irodánkról és az iroda
szakterületeiről részletes bemutatkozást találnak a
www.mkpartners.eu oldalon.
Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további
kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a
kapcsolatot. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
További aktualitások Vissza... Archív...
|
|||||
|
1119 Budapest, Bártfai u. 34. Tel.: +36 1 371 1620 Fax: +36 1 203 2622 |
|
||||
