BUDAPEST

1119 XI. ker. Bártfai u. 34.


Irodánk (Térkép
Tel: +36 1 371 16 20 
E-mail: office@mkpartners.eu

  • 20

Új szabályozást kapott az üzleti titok

2018. oktober 9., kedd 08:25

Szerző: Dr. Faragó Máté

Az Európai Unió egy 2016-os irányelve alapján az Országgyűlés új törvényt fogadott el az üzleti titokról (2018. évi LIV. törvény). A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) eddig is tartalmazta az üzleti titok szabályait, azonban azt személyiségi jogként kezelte, míg az uniós irányelv az üzleti titok védelmét az annak természetéhez jobban igazodó vagyoni jellegű rendelkezéseken keresztül valósítja meg. Az üzleti titok tehát a jövőben már egyértelműen vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd.

Az új törvény mindenekelőtt meghatározza az üzleti titok fogalmát, amelyben hangsúlyozza annak vagyoni értékkel bíró jellegét is; továbbá az ún. védett ismeretet (know-how) is definiálja. A jogszabály kimondja az üzleti titok forgalomképességét, ugyanis lehetővé teszi ún. üzleti titok jogátruházási szerződés és üzleti titok hasznosítási szerződés megkötését is.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti, ha valaki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Természetesen a törvény tartalmaz kivételeket is: nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének pl. a jogosulttól független fejlesztés vagy alkotás.

A korábbi szabályozáshoz képest – a vagyoni jogi jellegű védelem miatt – alapvetően megváltoztak a titoksértés jogkövetkezményei.

A jogosult kártérítést is követelhet a Ptk. általános szabályai szerint azzal, hogy amennyiben a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, a kártérítés összege nem lehet kevesebb az elmaradt hasznosítási díjnál, vagyis annál az összegnél, amely a jogosultat megillette volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna az üzleti titok hasznosítására.

Az üzleti joghoz fűződő jog megsértése miatti igény érvényesítése bírói útra, az új perrendi szabályokkal összhangban a törvényszék hatáskörébe tartozik.

A törvény több speciális eljárási rendelkezést is bevezet, amelyek az üzleti titok védelmével kapcsolatosak. Így pl. a perbeli szereplők titoktartásra kötelezettek, a bíróság bármely fél kérelmére korlátozhatja az iratbetekintési és a tárgyaláson való részvételi jogot, amelyeket azonban a felek részéről legalább egy természetes személy, továbbá a felek képviselői részéről legalább egy-egy képviselő számára biztosítani kell.

A törvény részletesen szabályozza az ideiglenes intézkedés elrendelését, továbbá lehetővé teszi az előzetes bizonyítást is.

A törvény 2018.08.08-án lépett hatályba, egyidejűleg hatályát vesztette a Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályanyaga.

*

Jelen tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.